Zártkerti telkek kivonása művelés alól
Faludi Zoltán
Mostanában elég sok megkeresés talál meg zárkerti termőföldek más célú használatával kapcsolatban. Ezeknek a megkereséseknek a célja általában az, hogy meg lehessen úszni “zöld papírt” és a “kifüggesztést”. Ilyenben nem tudok segíteni. A törvények nem azért vannak, hogy megkerüljük, kiskapukat keresve kijátsszuk azokat.
A zártkertek az 1950-es években, az államosítások után jöttek létre, azért, hogy a földtulajdon és a földhasználat ott állandósuljon. Itt jellemzően saját célra ill. termelői piacokra termeltek különféle terményeket a gazdák. Később az 1970-es években ezeket szép fokozatosan felhagyták, vagy átalakultak hobbi kertekké vagy rekreációs telkekké.
Mivel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) a zártkerti ingatlanokat érintően is a földekre vonatkozó szabályok alkalmazását írja, ezek adásvételére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amik a külterületi termőföldekre. Mivel ezek rendeltetésükben és használatukban is teljesen más ingatlanok, mint a külterületi termőföldek, ezért a zártkerti földek forgalmának elősegítése érdekénem 2015. májustól 2016. december 31-ig volt lehetőség ezeket a telkeket egy ingyenes eljárás keretében kivenni művelés alól, majd ezt a lehetőséget 2017. december 31-ig meghosszabbították. Tehát mindenkinek, akinek ilyen földje van/volt több, mint két év állt rendelkezésére, hogy kivonja művelés alól.
A zártkertek célja a kiskertes mezőgazdasági tevékenység, illetve az ehhez szükséges építmények elhelyezése. Lakó épületfunkció ebben az övezetben néhány speciális kivétellel alapvetően nem engedélyezett. A mezőgazdasági művelés alatt álló zártkertek területének maximum 3%-a építhető be, a művelés alól kivett telkek esetében ez 10%. Egy átlagos, 1000 m2 e-es telek esetében ez 30 ill. 100 m2 alapterületet jelent. Azt, hogy melyik zártkertben milyen épületet lehet elhelyezni, azt a helyi építési szabályzat tartalmazza, vagy ha az külön nem rendelkezik erről, akkor az OTÉK előírásai az irányadóak.
Jelenleg nincs lehetőség teljes zártkerti telek művelés alóli kivonására és ezzel a földforgalmi törvény megkerülésére. A hatályos jogszabályok értelmében csak konkrét beruházási céllal lehet kivenni területet művelés alól, és annak 4 éven belül meg is kell valósulnia. Ilyen cél lehet pl. egy gazdasági épület elhelyezése és egy kis udvar kialakítása. A művelés alól kivett terület maximum 400 m2 lehet, ebben bőven el is fér egy kis épület és egy kis udvar is ahová autóval be lehet állni. Ha nagyon indokolt, akkor lehet 400 m2-nél nagyobb is a terület, de ahhoz már talajvédelmi terv is szükséges.
Fontos tudni azt is, hogy csak az átlagosnál rosszabb minőségű telkek esetében engedélyezhető a más célú hasznosítás.
Hegyközség és szőlő művelési ág esetén az illetékes hegybírótól is engedélyt kell kérni.
A más célú hasznosítás lépései:
- készítünk egy kérelmet, egy vázlatot és egy területkimutatást a más célú hasznosításhoz
- ezt benyújtjuk az illetékes Földhivatalba
- a Földhivatal határozatban értesít az eljárás megindításáról és a helyszíni szemle időpontjáról
- ha minden rendben talál, akkor a Földhivatal kiállít egy végzést a más célú használat engedélyezéséről (ez még nem jelenti azt, hogy át is van minősítve)
- ha megvalósult a beruházás készítünk egy változási vázrajzot a változásról (épület feltüntetés és művelési ág változás)
- a záradékolt vázrajzot egy kérelemmel beadjuk a Földhivatalba ingatlan-nyilvántartási átvezetésre
- az ingatlan-nyilvántartási átvezetést követően válik a területrész művelés alól kivonttá (jellemzően udvar és gazdasági épületté)